Hogy születtek meg ezek a fényvisszaverő anyagok?
A fényvisszaverő anyagok kifejlesztése egy igen fontos mérföldkő volt a tudományban és a technológiában egyaránt, az első ezzel kapcsolatos kutatások pedig igen régre nyúlnak vissza. A kutatók már 1920-ban tanulmányozták a fényvisszaverődést, amelynek keretein belül a macska szemét vették alapul ahhoz, hogy megismerjék ennek gyakorlati oldalát. Tíz évvel később ezen vizsgálatok nyomán kisebb átmérőjű üveggyöngyöket kezdtek használni, létrehozva ezzel egy fényvisszaverő felületet az út szélén, amely az első próbálkozás volt a közlekedés biztonságosabbá tételéhez.
A fényvisszaverő anyagok tömeges gyártását végül Japán kezdte el az 1960-as években, amellyel főként a közlekedést, az aknák jelölését és a gyárak belső biztonságát szolgálta. Másfél évtizeddel később kidolgozták a biztonsági fényvisszaverők és reflektorok szabványos JISZ9117 szabványát, innentől kezdve pedig nem volt megállás. Az 1980-as évek óta a forgalmi és egyéb szállítási vállalkozások gyors fejlődésével egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fényvisszaverő anyagok kutatására és fejlesztésére.
Természetesen Kína sem maradt le a szektorban, ebben az időszakban kezdte el ugyanis kutatni és kifejleszteni azokat a fényvisszaverő szöveteket, amelyek ma a jól láthatósági ruházat alapját adják.
Hogyan tesznek jól láthatóvá ezek a ruhadarabok?
A kérdés teljesen jogos, hiszen első ránézésre csak egy fluoreszkáló színű, csíkokkal ellátott ruharabról beszélünk, amely mégis életetek menthet. A jól láthatósági ruházat működésének alapja a retroreflexió elve. Ennek lényege, hogy attól függetlenül, hogy milyen irányból esik a fény ezekre a felületekre, a beesés irányával közel azonos irányba verik vissza azt.
Vagyis amikor az autó lámpája rávilágít a jól láthatósági mellényt viselő biciklisre, az erről a felületről visszavert fény a vezető retinájára érkezik. Normál látási viszonyok között ilyen módon már 200 méterről is észlelhető, hogy van valaki az út szélén, ez pedig elegendő idő arra, hogy a sofőr lassítson vagy kikerülje. Mindennek alapja, hogy a fényvisszaverő anyagok felületén több ezer negatív félgömb található.
Ezekbe pedig gyakorlatilag teljesen mindegy, milyen irányból világítunk bele, a fénynyalábok nagyjából oda verődnek vissza, ahonnan érkeztek. A fényvisszaverő csíkok mellett magának az alapszínnek is komoly jelentősége van. Nem véletlen, hogy a legtöbb jól láthatósági ruha sárga, narancs vagy vörös fluoreszkáló árnyalatú. Ugyanis ezekben az esetekben az elnyelt fénysugárnál nagyobb hullámhosszú fénysugarat bocsátanak ki. Ráadásul ezek a fluoreszkáló színek az átlagosnál feltűnőbbek, így nappali fényviszonyok között is biztosítják a jól láthatóságot.
Miből készül a fényvisszaverő anyag?
A fényvisszaverő anyagok széles látószögű, fényvisszaverő lencsékből, ragadós részecskékből és tartós szövetből állnak. A fényvisszaverő szövetek előállításához használt mikro lencsék bizonyos szintig alumíniummal vannak bevonva. Ennek köszönhetően pedig még jobban növekszik a hatékonyságuk. A fényvisszaverő festék alapját az úgynevezett akrilgyanta alkotja, amely bizonyos arányban irányított fényvisszaverő anyaggal keverve az oldószerben, létrehozza ezt a különleges anyagot.
Vagyis amíg egy laikus csupán egy feltűnő színű mellényt vagy nadrágot lát maga előtt, sokkal több rejlik ezekben a jól láthatósági ruhadarabokban, amelyek nem egy ember életlét mentették már meg nem megfelelő látási viszonyok között.
Forrás:www.grandis.hu